Blog

  • By Tibor 2025-02-17 In Ismeretterjesztés

    A gyurgyalag (Merops apiaster) hazánk egyik legszínpompásabb madara. Bámulatos színvilágú megjelenése mellett költése sem mindennapi, hiszen akárcsak a partifecske (Riparia riparia), a gyurgyalag is az általa ásott költőüregben neveli fiókáit. Népies nevei többek között a gyurgyóka és a méhészmadár. A madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes)

  • By Tibor 2025-02-05 In Ismeretterjesztés

    A partifecske (Riparia riparia) és a gyurgyalag (Merops apiaster) egykor nagy számban költötthazánkban. Segíthetsz rajtuk mesterséges költőfal létrehozásával! A bejegyzésben részletesen bemutatjuk, hogyan tudsz kialakítani és fenntartani egy ilyen falat. A partifecske és a gyurgyalag természetes élőhelyei A szabályozatlan, kanyargó folyók időről-időre természetesen megújuló szakadópartjaibőségesen

  • By Tibor 2024-09-19 In emlősök

    A hazánkban élő egyetlen mókusfajt bizonyára senkinek sem kell bemutatni. Nem kell messzire menni, hogy találkozzunk egyedeivel, bizonyos esetekben akár a kertünkben is összefuthatunk velük, de kifejezetten nagy városok parkjaiban is megfigyelhetők e bundás fickók. Bejegyzésünk a Muralpaint csapat és a Mondolo Egyesület részvételével zárult Vörös

  • By Tibor 2024-04-30 In emlősök

    Korábbi denevéres bejegyzéseinkben bemutattuk, hogy félrecsúszott hírük ellenére miért a denevérek a legjobb szomszédok, akiket akarhatunk magunknak, aztán pedig lelepleztük téli ténykedésüket is. A sorozat utolsó írásában tanácsokkal szolgálunk, hogy a gyakorlatban is könnyebbé tehesd az életüket. Európai problémáik A denevérek száma egész Európában csökkenő

  • By Denes 2024-04-10 In emlősök

    Vannak bizonyos állatfajok, állatcsoportok, melyeknek egyszerűen rossz a sajtója. Nincs ez másképp a denevérek esetében sem. A megítélés, megközelítés persze nagyban függ attól, hogy a világ mely táján járunk. Míg Európában sokszor negatívan tekintenek a denevérekre, addig például Kínában halhatatlannak tartják őket, és a boldogság,

  • By Tibor 2024-03-18 In Ismeretterjesztés

    A Mondolo Egyesület által megálmodott és koordinált “Beporzó Hadművelet 2.0” kutatási projekt során a Szegeden kialakított méhlegelők talajra, biodiverzitásra, és mikroklímára gyakorolt hatásait vizsgáltuk. A vizsgált méhlegelők és az átlagos városi gyepfelületek között számszerűsíthető eltérések vannak, melyek többnyire a méhlegelőkkel szemben támasztott előzetes elvárásokat erősítik meg.

  • By Denes 2022-11-17 In Ismeretterjesztés

    A Tisza a Keleti-Kárpátokban található két forrásból (Fekete-Tisza, Fehér-Tisza) ered, melyek aztán viszonylag hamar egyesülve alkotják a Tiszát. Hazánkat és négy másik országot érintve Szerbiában, Titeltől nem messze ömlik a Dunába annak legnagyobb mellékfolyójaként. Joggal nevezhetjük a legmagyarabb folyónak, hiszen meghatározó felszínformáló szerepet töltött be

  • By Denes 2022-11-17 In Ismeretterjesztés

    A tiszavirág egykor Európa-szerte elterjedt, gyakori faj volt. A kontinens számos folyójában nagy tömegben volt jelen, mára azonban egyedszáma lecsökkent, elterjedési területe beszűkült. Drasztikus állománycsökkenésében szerepet játszott a klímaváltozás is, ám elsősorban a folyószabályozások, mederrendezések és partvédelmi beavatkozások, valamint az egyre intenzívebbé váló folyószennyezések okolhatók

  • By Denes 2022-05-17 In Ismeretterjesztés

    A cím megtévesztő lehet, mert az erdei életközösségekben jelenlévő holtfa nem csupán táplálékul, de lakóhelyül is szolgál sok faj számára, így a lakóközösség mellett táplálékközösségről is beszélhetünk. Fontos azonban leszögezni, hogy e két fogalom között nem lehet és nem is kell éles határvonalat keresnünk. A

  • 1
  • 2
  • Viewing page 1 of 3