A bejegyzésben bemutatjuk a méhlegelők szerepét, típusait, és szó lesz arról is, miért érdemes városainkban, sőt, saját szűk környezetünkben, méhlegelőket kialakítanunk. Ha az otthoni méhlegelő létrehozásának menetére vagy kíváncsi, olvasd el kapcsolódó bejegyzésünket!

A beporzók fontosságáról, a természetben, mezőgazdaságban betöltött szerepükről és kihívásaikról ide kattintva olvashatsz. A bejegyzések a Mondolo Egyesület “Beporzó Hadművelet” komplex természetvédelmi street art projektjéhez kapcsolódóan készültek el.

Nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy a Mondolo Egyesület, Syngenta Magyarország, Szegedi Távfűtő Kft., Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. és az SZTE Füvészkert közös együttműködésének eredményeként 2021 tavaszán 9+1 szegedi helyszínen került telepítésre dedikált méhlegelő:

Olvasd el kapcsolódó bejegyzéseinket is!
Csíp vagy nem csíp? Tények és tévhitek a beporzókról
Otthoni méhlegelő kialakítása 5 lépésben
Méhecskehotel készítése otthon

A beporzók életterének hanyatlása

Sajnos azonban e nélkülözhetetlen fajok élettere hanyatlik, a táplálékul szolgáló virágzó növények sokszínűsége csökken. A monokultúrák térnyerésével lassanként eltűnnek nem csak a táplálkozó, de a búvó- és szaporodóhelyek is.

Vannak ugyan termesztett növényfajok, melyeken például a házi- és vadméhek tudnak gyűjteni, ám ezek egyrészt csak az év egy igen rövid periódusában virágoznak, másrészt az táplálékbázisnak csupán egy szűk szegletét jelentik.

Sajnos, ahol a monokultúrás mezőgazdaság nem hagy teret a természetnek, ott a természet sem tudja kifejteni áldásos támogató hatását. Ha minden mezsgyét, szabad területet beszántunk, ha nem az előírásoknak megfelelően használjuk a növényvédőszereket, akkor a beporzó rovarok egyed- és fajszáma tovább csökkenhet. Az emberiség elemi érdeke, hogy e fajok számára az aktivitásuk teljes időszakában legyen honnan virágport és nektárt gyűjteni. Hiszen például a méhek mind lárva, mind kifejlett állapotban a virágporhoz és a nektárhoz kötődnek.

A beporzó fajok eltűnése nem csak komoly mezőgazdasági probléma, de a vadon élő növényfajok populációja is megsínyli a kiesést, ami végső soron megint csak negatívan hat vissza az emberre. Arról nem is beszélve, hogy a termesztett növények csökkent beporzása nem csak a termés mennyiségének csökkenéséhez vezet, de kisebb termést, kevesebb magot, sőt alacsonyabb vitamin- és tápanyagtartalmat is eredményez.

De mit tehetünk mi a beporzókért?

A megoldás összetett, de ne higgyük, hogy akár egy-egy ember is tehetetlen!

Meglepő módon nem csak a nagyobb földterülettel rendelkezők, de a kiskertek tulajdonosai, sőt az erkéllyel rendelkezők is aktívan segíthetik a pollinátorokat. Nem kell mást tennünk, mint méhlegelőket kialakítani.

Erre ugyanúgy van lehetősége annak a gazdálkodónak, aki sok hektáron végzi a munkáját, és annak is, akinek csak egy talpalatnyi terület áll rendelkezése erre a célra.

Míg az előző felszabadítva némi földterületet akár nagyobb foltban is vethet olyan fajokat, amelyek a beporzók számára nyújtanak táplálékot, addig a kiskertben már az is nagy segítség, ha csak a kert egy szegletét használjuk e célra. Sőt, az ablakpárkányra, erkélyre is kitehető a méheknek szánt nektár- és pollencsemege balkonládába ültetett virágok formájában.

A helyesen kialakított méhlegelő

A helyesen kialakított méhlegelő a méhek által látogatott olyan növények összessége, amely a méheknek táplálékot, nektárt, virágport vagy más szükséges anyagot szolgáltat.

Ezen túl persze, ha nem is a balkonláda méret, de egy bizonyos alapterület felett nem csak táplálkozó, de búvó- és szaporodó helyül is szolgál, sőt a peterakáshoz is teret biztosít, hiszen a zavartalan, nem bolygatott talajban például a földben fészkelő vadméhek ideális otthonra lelhetnek.

A peterakást, és az utódok számára megfelelő fejlődési helyet biztosító méhecskehotel szintén nagy segítség, melyet a méhlegelő mellé érdemes telepíteni. Arról, hogy pontosan mi is az a méhecskehotel, hogyan kell elkészíteni, és hova érdemes helyezni, ide kattintva olvashatsz bővebben: https://urbanology.hu/mehecskehotel-keszitese-otthon/

A méhlegelő, azon túl, hogy hasznos, még igen dekoratív is, ami szintén nagyon fontos tulajdonsága főképp a szürke színek dominálta városi környezetben.

Spontán kialakul, de a kertben mi is segíthetünk

Persze a természet is megalkotja a maga méhlegelőit. A virágos rétek spontán módon kialakulva táplálják a beporzásért felelős ökológiai szereplőket. De ne csak a nagy kiterjedésű rétekre gondoljunk. Minden talpalatnyi föld alkalmas lehet erre. A csatornapart, a mezsgye, a gátoldal mind-mind potenciális méhlegelő. Nagyon fontos, hogy e zöldfelületeket ne törjük fel, ne szántsuk be.

A kertben a következőkre érdemes figyelni:

• Ne vágjuk folyamatosan tarra a füvet!
• A kertben meg lehet hagyni legalább foltokban, sávokban olyan részeket a gyepben, ahol késleltetjük a fűnyírást, így mindig lesz virágzó növény is, amiről a beporzók táplálkozni tudnak.
• A legjobb, ha a kaszálást kézi és nem gépi erővel végezzük, mert az alakítja ki a legoptimálisabb körülményeket, de már az is nagy előrelépés, ha nincs pár naponta nyírva a fű a kertben.
• Ha gyönyörködni akarunk a lepkékben, méhekben, hagyjuk meg a pitypangot és az árvacsalánt.

Mit ültessünk?

Célszerű úgy összeállítani a megkeveréket, hogy az megfelelően szolgálja a beporzók igényeit. Fontos, hogy ne csak rövid ideig virágozzanak e növények, hanem elnyújtottan, egymást váltva, lehetőség szerint a teljes idény alatt. Így mindig lesz honnan hordaniuk például a poszméheknek.

Szintén célszerű nem csak egyéves növényekben, de többévesekben is gondolkodni. Törekedni kell azonban az őshonos fajok használatára, mert az idegenhonosok jelenléte, esetleges inváziója káros hatással lehet a hazai életközösségekre. Olyan fajokat, mint a selyemkóró (Asclepias syriaca) még véletlenül se használjunk, mert ez például felfoghatalan károkat okoz a homoki élőhelyeken. A gazdaboltokban és barkácsáruházakban találhatunk keverékeket.

A Mondolo Egyesület szegedi #beporzóhadművelet projektjéhez a Syngenta Magyarország által biztosított keveréket használtuk, melyben a herék aránya közel 50%-os, és tartalmaz nagy arányban szarvaskerepet (Lotus Corniculatus) is.

A szegedi méhlegelőkbe a SZTE Füvészkert felajánlásából őshonos szikgyepi növényeket telepítünk.

A fák és cserjék is méhlegelők

Sőt, aki hosszabb távon tervez, az ültethet cserjéket és fákat is erre a célra. A virágos kőris, a hársak, a gyümölcsfák, fűzfajok mind remek lehetőséget biztosítanak.

Itt is úgy érdemes válogatni, hogy egyrészt szem előtt tartjuk az őshonosság kérdését, másrészt a beporzók számára szintén nagy segítség, ha az összeállított fajok nem egyszerre, egy időben virágoznak. A gyümölcsfák korán, míg a hársak viszonylag későn virágoznak, a kettő között pedig lehet például orgonában gondolkodni.

Városi oázis a növények és állatok számára

A városokban, a közparkokban kialakított méhlegelők gyakorlatilag oázisok a beporzófajok számára. Több nagyvárosban elindultak már a megfelelő kezdeményezések, így például Bécsben is. A City Nature néven futó EU-s projekt keretében nemcsak a rovarok eltűnésének következményeire hívják fel a figyelmet, de azt is megtanítják az embereknek, mit tehetnek a zümmögő városlakókért, és egyáltalán a városi biodiverzitásért.

A városi parkokban – például szegedi projektünk keretében 1 óriási és 9 kisebb helyszínen – nem csak a beporzóknak alakíthatunk ki oázist a méhlegelők telepítésével, e cselekedet nagyobb körben gondolkodva a biológiai sokféleség megőrzéséről szól.

El kell fogadnunk, hogy ahhoz, hogy a természet adni tudjon, azért nekünk is tennünk kell. De lehet ez egy kölcsönösen előnyös kapcsolat, és szerencsére nem kell ebbe beleroppannunk.

A könnyűszerrel kialakítható méhlegelő a remek példa arra, hogy viszonylag kis ráfordítás mellett mennyire megtérül a befektetett energia. Az ökoszisztéma szolgáltatások nélkül pedig mi, emberek elvesztünk! Vigyázzunk tehát ne csak a szűkebben vett környezetünkre, de úgy általánosságban a természetre is, mert az sokszorosan hálálja meg a törődést!