A szegedi Beporzó Hadművelet projekt legfontosabb eleme, hogy általa az emberek városi környezetben ismerkedhetnek meg a beporzók (méhek és egyéb, beporzást végző rovarok) problémáival, és ezen problémák megoldási lehetőségeivel.
Nagyon fontos azonban eloszlatnunk a lakosság egy részének aggályait (csípnek? veszélyesek a gyerekekre? stb.) a méhlegelőkkel és általában beporzókkal kapcsolatban.
Jelen bejegyzésünkben bemutatjuk a szegedi Arany János Általános Iskola madár-és beporzóbarát kertjét, az iskola fenntarthatósági törekvéseit, és azok fogadtatását a gyerekek és felnőttek körében.
Arany János Általános Iskola – Európai jelentőségű pozitív példa
Az iskola kertjének és udvarának újraértelmezése Dr. Gulyás Ágnes egyetemi adjunktus, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető-helyettese nevéhez fűződik, akinek saját gyermeke járt évekkel ezelőtt az intézménybe.
A gyerekekkel és néhány szülővel közösen, önkéntesen kezdtek előbb odúk, mesterséges fészkek építésébe, majd növények ültetésébe azért, hogy a kertbe vonzzák a madarakat. Méhecskehotelek is kialakításra kerültek, hogy az ezekbe beköltöző beporzók segítsék a környék növényeinek beporzását, valamint táplálékul szolgáljanak a madarak számára. 2014-ben az iskola kerítésén kívül is ültettek, gyomláltak a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. segítségével. A kezdeményezéssel időközben több magyar és nemzetközi pályázaton is sikert értek el, melyek lehetővé tették a további bővítést.
Ágnes elmondta, hogy óvoda vége, általános iskola eleje a környezeti nevelés megkezdésére tökéletes időszak, hiszen a gyerekek ekkor ösztönösen fordulnak a természet, a környezetvédelem felé. Igyekeznek ma is minél többet foglalkozást tartani a gyerekeknek, például újrahasznosított hulladékból madáretetőket készítenek, amelyből tudtak haza is vinni.
A gyerekek pedig a szemléletet is hazaviszik, és sokszor ők maguk edukálják a szülőket környezetvédelmi kérdésekben. Óriási eredmény ez, amely egy felelősebb és fenntarthatóbb jövőt vetít előre.
Erdő széle az iskolában
Az iskola nagy udvarral és sok fával rendelkezik, alattuk 800 iskolás játszik rendszeresen a szünetekben. A madárbarát kert nem vehet el sok helyet a mozgásra alkalmas térből.
A kerítések mentén a természetes erdőszélhez hasonló környezetet alakítanak ki: Hátul nagy fák, lejjebb a cserjeszint, mely elől (az udvar felé) évelőkbe és gyepbe megy át. A rovarvilág is változatosabbá válik, így több táplálék is jut a madaraknak. A gazdag növényzet miatt jobban is néz ki a kert, ráadásul a lakótelepi környezetben a hőmérséklet szabályozásában is fontos szerepe van.
A kert különböző adottságú részeibe a megfelelő növények kerülnek, legyen szó árnyékos vagy napos területekről. Az örökzöldek is nagyon fontosak, mert az ágvilláik védelmet és fészkelőhelyet nyújtanak a madarak számára. Kifejezetten a madarak számára választottak növényfajokat, az aggresszívakat gyomlálással szorítják vissza.
A diverzitásnak köszönhetően már számos madárfajnak ad otthont az iskola területe: közel 20 faj lehet már az udvarban, köztük erdei pinty, rigók, fakopáncsok, zöldike, tengelic, fecskék, szürke légykapó. Nem csak táplálkozni járnak ide, fészkelnek is a fákon és a cserjeszintben. (Látogatásunkkor jól hallható a különféle madarak hangja – még akkor is, mikor a gyerekek kint játszanak)
Nagyon kis költségvetésű a projekt, az évek alatt mégis látványos eredményt sikerült elérni.
Gyomlálás, komposztálás, önfenntartás
A fűnyírás, gyomlálás során keletkező növényi hulladékot komposztálják, mellyel a rossz minőségű talajt tudják javítani. A gyomlálás célja, hogy egyes fajok ne nyomják el a többieket, amelyeket itt meg szeretnének tartani a beporzók számára. Ebben egyetemisták is segítenek az iskolának.
Önfenntartás a cél, a cserjesztint és az évelők kitermelik a saját komposztjukat, ekkor már az egészségre esetleg káros gyomok (pl. parlagfű) sem tudnak megerősödni, mert nem marad nekik hely. A záródó növényzetet locsolni sem kell. Mindig virágzik, mindig terem valami, télen vannak megmaradó bogyók, amik táplálékot jelentenek a madarak számára.
Beporzó kert akác kerítéssel
Beporzó kert és újabb rovarhotel kerül az udvar egy másik részébe. Számos olyan növényfajt választottak, amelyet kifejezetten a lepkék kedvelnek, hogy ezek a látványos rovarok is nagyobb számban legyenek jelen az iskolások környezetében.
Optikai kerítés kerül a beporzó kert köré, hogy a gyerekek ne tapossák össze a növényeket. Ágnesék a mártélyi természetvédelmi területen gyalogakácot ritkítanak egy másik munka keretében. Az összegyűjtött akác ágakból fonnak látványos kerítést az őshonos fehér fűz fejes műveléséből származó karók közé.
Pályázatokból fejlesztik a kertet, így valósulhatott meg a 4 csapadékvízgyűtő az iskola négy sarkában, így tudták beszerezni a kerti szerszámokat és a sok növényt.
A gyerekek és szülők is lelkesek
Az osztályoknak virágai és fűszernövényei is vannak. Imádják őket, és otthonra is elviszik a tudást, a lelkesedést és a szemléletet. Saját limonádét tudtak csinálni például a közös kertészkedés után, mentával és citromfűvel, amit nagy örömmel fogyasztottak el.
A szülők visszajelzései általában pozitívak. Például a Föld napja alkalmából nyílt napot szerveztek, ahol szülők, kistesók és az iskolások együtt járták be a kertet. Még a zsúfolt ballagások idején is nagyon sok a pozitív visszajelzés, hiszen látványos, változatos az udvar. A nagy iskolának köszönhetően számos szülő tud önkéntesen (asztalosként, kertészként) segíteni a kert fenntartásában.
A tanárok közül az elején többen aggódtak, hogy darazsak és háziméhek lesznek a méhecskehotelekben, és biztosan bántani fogják a gyerekeket, de erről szó sincs. A méhlegelőket és méhecskehoteleket látogató fajok többnyire magányosak és egyáltalán nem aggresszívak: ha békén hagyják őket, eszük ágában sincs támadni vagy szúrni. A beporzók többsége ráadásul még fullánkkal sem rendelkezik.
A beporzókkal kapcsolatos tények és tévhitekről íródott bejegyzésünket itt olvashatod: https://urbanology.hu/tenyek-es-tevhitek-a-beporzokrol/
A környezeti központú szemlélet hosszú távon anyagilag is megéri az iskolának, hiszen az összegyűjtött csapadékvízből öntözni lehet, további fejlesztés után pedig akár az épület mellékhelyiségeinek fenntarthatóbb öblítésére is nyílhat kapacitás.
Ha az összes iskola az összes ilyen „felesleges” területét hasonló szemléletben alakítaná ki, egy elképesztően diverz, fajgazdag várost kaphatnánk.
Hőszigetek és zöldfelületek
Podcast adást is készítettünk Ágnessel, amelyben bővebben kitérünk arra, hogy miért van óriási szükség változatos zöldfelületekre a városainkban:
Gyertek velünk utazni a világ körül instagramon, és kövessetek minket Facebookon is napi hírekért és előadásokért utazás és fenntarthatóság témában!
A honlapon található fotókat szerzői jog védi, azok letöltése, felhasználása engedélyköteles. Engedéllyel kapcsolatban az info@mondolo.hu címre, vagy a facebook oldalunkon várjuk a megkereséseket.