By Tibor 2020-06-04 In Ismeretterjesztés, madarak

Fecskevonulás – Miért és hogyan csinálják?

A madárvonulás evolúciós válasz a periodikusan ismétlődő időszakos forráshiányra. Érthetőbben fogalmazva: azon fajok, melyek a téli időszakban nem találnak megfelelő mennyiségű táplálékot, elvonulnak a telelőterületeikre, hogy ott vészeljék át ezt az ínséges időtartamot.

A rovarok felől fúj a szél

E jelenség a madarak evolúciója során többször is kialakulhatott. Tekintve, hogy a fecskefélék rovarevők, méghozzá nagyrészt a levegőben zsákmányolják a repülő rovarokat, így az ő esetükben sem meglepő, hogy a telet, sőt az ősz jelentős részét sem hazánkban töltik.

A molnár-, és a füsti fecske vonulását illetően a füsti fecskékéről áll rendelkezésre több adat. Ennek oka az, hogy a madárvonulás-kutatásban használt módszer, a madárgyűrűzés során a madarakat be kell fogni, hogy meggyűrűzve egyedi azonosítót kaphasson az adott egyed.

fecske gyűrűzés MME urbanology
Partifecske gyűrűzése a MME egy önkéntese által – MTI/Komka Péter

Ez természetesen semmilyen hátránnyal nem érinti a madarat, ám később visszafogva sokat elárul annak mozgásáról, vonulásáról. Míg a füsti fecske a vonulása során az éjszakát a nagy kiterjedésű nádasokban tölti, és így hagyományos módszerekkel is könnyen fogható, addig a molnárfecske vonulása közben sziklafalakon, fákon pihen meg éjszakára. Ebből következően az előbbi faj vonulásáról nagyságrendekkel több információ áll a rendelkezésre, mint az utóbbiakról.

fecske nádas pihenő éjszakázás vonulás füsti fecske
Füsti fecske a nádasban

Egyes feltételezések szerint a molnárfecskék a költési időszakot leszámítva a sarlósfecskékhez hasonlóan szinte folyamatosan a levegőben tartózkodnak. 

Fecskevonulás – Egészen a Szaharán túlra

A hazai füsti fecskék telelőterülete a Szaharán túl, attól délre található.
A tavaszi vonulásuk márciustól májusig zajlik. Legelsőként a legrátermettebb hímek érkeznek vissza. A költőterületekre való visszaérkezés a költési sikerre is kihat. Általánosságban elmondható, hogy eredményesebb költést tudhatnak a magukénak a korábban érkező, és korábban párba álló madarak.

A füsti fecskék a költőterületeiket tekintve meglehetősen terület hűek. Ez leginkább az öreg hímekre jellemző, de a tojók esetében is igen magas ez az arány. A kirepülést követően a fiatalok néhány hétig még azon a környéken maradnak, ahol kikeltek, aztán úgy a 4. hét magasságában kalandoznak messzebbre. Az őszi vonulás augusztus közepétől szeptember középéig tart. Az ezt követő időszakban látott füsti fecskék már a vonulásuk során az északabbról érkező madarak.

molnárfecskék a dróton vonulás fecskevonulás urbanology mondolo egyesület
Pihennek a molnárfecskék

A molnárfecskék március második felétől kezdenek érkezni, de a legtöbb madár áprilisban jön meg. Csak úgy, mint a füsti fecske, a molnárfecske is meglehetősen ragaszkodik a költőterületeihez.

Tekintve, hogy a molnárfecske esetében figyeltek már meg szeptember 30-án is költést, így a legkésőbb indulók vonulása októberben is előfordulhat, de a vonulás dandárja szeptemberben zajlik. A telet a molnárfecske is a Szaharától délre tölti. 

Szerző: Bálint Dénes Tamás, a Magyar Madártani Egyesület Szalakóta Látogatóközpont vezetője

Leave a reply