A gyurgyalag (Merops apiaster) hazánk egyik legszínpompásabb madara. Bámulatos színvilágú megjelenése mellett költése sem mindennapi, hiszen akárcsak a partifecske (Riparia riparia), a gyurgyalag is az általa ásott költőüregben neveli fiókáit.

Népies nevei többek között a gyurgyóka és a méhészmadár. A madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozik. Ha saját környezetben szeretnél segíteni ezeknek a csodás madaraknak, olvasd el részletes bejegyzésünket Partifecske és gyurgyalag költőfal létrehozása témában!

A gyurgyalag mérete és tollazata

Közepes termetű gyurgyalagfaj. Hossza 27–29 cm, szárnyfesztávolsága pedig 44–49 cm. Színpompás tollazata miatt összetéveszthetetlen:

• Torka élénksárga, vállfoltja sárgásfehér.
• Fejtetője, háta és szárnyának felső, belső panelja vörösbarna.
• A fiatal madarak hátoldala fakóbb, zöldesebben színezett.
• Az öreg madarak szemgyűrűje piros.

Így repül és vadászik

Vadászata során jellemző, hogy egyenes szárnytartással siklik, időnként gyorsan verdes néhányat a szárnyával. Röpte játékos, hirtelen fordulókkal gyakran tarkított.

Hangja

A főként csapatban mozgó gyurgyalag hangja – melyről igen könnyű kiszúrni és azonosítani – a rendszeresen ismételt, lágy „prü”. Ha fészkénél zavarják, rövid, tisztább „vüt” hangon füttyent.

A Gyurgyalag Elterjedése

Fészkelési Területek

A gyurgyalag kifejezetten nagy elterjedéssel bír. Összefüggő fészkelőterülete Eurázsiában az Ibériai-félszigettől az Urálig, Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. Európa déli részén szinte mindenhol megtalálható egészen az 55. északi szélességi fokig. Legnagyobb telepeit az Ibériai-félszigeten találjuk. Költ még Északnyugat-Afrikában, illetve egy kisebb állománya Dél-Afrikában. Ez utóbbit leszámítva mindenhol vonuló, csak itt állandó.

Hazai Állomány

Hazánkban meglehetősen elterjedt faj; a becslések szerint hozzávetőlegesen 29–32 ezer pár költ Magyarországon.

Élőhely és Költési Szokások

Élőhelyválasztás

Élőhelyválasztására jellemző, hogy olyan helyen telepszik meg, ahol a költésre szánt üregeket kényelmesen ki tudja ásni. Ennek következtében előnyben részesíti a nyílt területeket, míg kiváltképp a zárt erdőket kerüli. Ugyanakkor előfordulhat, hogy összefüggő, zárt erdőben található nagyobb kiterjedésű tisztáson telepszik meg. Az ásás miatt a kötött talajokat kerüli; e tekintetben a homok- és lösztalajok alkalmasak számára.

Költőüregek

Költőüregeit leggyakrabban homok-, illetve löszfalakba, folyókat kísérő magaspartokba ássa. Egykor kifejezetten nagy telepekben költhetett; egy 1949-es felmérés még egy 400 páros telepről is beszámolt. Mára azonban néhány 10 páros telepei jellemzők. Napjainkban vélhetőleg az Albertirsa mellett található több mint 200 körüli párral bíró telepe lehet a legnagyobb.

Új Költési Szokások

Az utóbbi időkben az eddig jellemző költőhelyek mellett új típusúakat is hasznosít:

• Kijárt utak padkáiba
• Gátoldalakba
• Kisebb víztározók oldalába
• Épületek alapjaként ásott gödrökbe
• Szinte vízszintes talajok apróbb egyenetlenségeibe

Vonulási Szokások

Tavaszi Visszatérés

A gyurgyalag vonuló madár; Afrikából május elején tér vissza Magyarországra.

Párzás és Udvarlás

Előfordulhat, hogy már az ide vezető úton párba állnak, de ha nem, legkésőbb az érkezést követően azonnal udvarlásba kezdenek a hímek. Ilyenkor a tojó kegyeit ajándékként szolgáló táplálékkal igyekeznek megnyerni.

Költési Folyamat

A költőüreget az elsőként érkezők nem azonnal kezdik ásni; gyakran az előző évit foglalják el. Ha új üreget ásnak, mindkét szülő részt vesz ebben a munkában.

Tojásrakás és Fiókanevelés

Tojások Száma és Mérete

A tojó átlagosan 4–8 csillogó felületű tojást rak le. A leggyakoribbak az 5–6 tojásos fészekaljak.

Kotlási Időszak

A tojások 1–2 naponta kerülnek lerakásra; ennek következtében aszinkron kelés történik. A kotlási idő 20–22 napig tart.

Táplálkozási Szokások

Táplálkozásában rovarokra specializálódott:

• Hártyásszárnyúak (darázs, méh)
• Egyenesszárnyúak
• Szitakötők
• Bogarak (futó-, kőris-, fináncbogarak)

Táplálékát általában a költőhelyétől számított 1–2 km-es távolságon belül szerzi be.

Védelmi Intézkedések

Veszélyek

A gyurgyalagot veszélyezteti:

• Költési helyek benövényesedése
• Homokbányák rézsűsítése
• Lelövés
• Gázolás
• Mérgezés

Hogyan segíthetünk nekik?

A benövényesedett partfalakat megtisztíthatjuk növényzettől, vagy új falakat alakíthatunk ki számukra. Nem olyan bonyolult a dolog, mint amilyennek elsőre tűnik, olvasd el részletes bejegyzésünket Partifecske és gyurgyalag költőfal létrehozása témában!