A partifecske (Riparia riparia) és a gyurgyalag (Merops apiaster) egykor nagy számban költött
hazánkban. Segíthetsz rajtuk mesterséges költőfal létrehozásával! A bejegyzésben részletesen bemutatjuk, hogyan tudsz kialakítani és fenntartani egy ilyen falat.
A partifecske és a gyurgyalag természetes élőhelyei
A szabályozatlan, kanyargó folyók időről-időre természetesen megújuló szakadópartjai
bőségesen kínáltak költésre alkalmas élőhelyeket minden évben.
E két faj egyedei ugyanis meglehetősen sajátos módját választják az utódnevelésnek: a költés lösz- és homokfalakba vájt költőüregekben zajlik. Az olyan nagyléptékű beavatkozások azonban, mint a hazai
folyószabályozások, ezen élőhelyek számát drasztikusan csökkentették.
Az átvágott kanyarokkal kiegyenesített folyószakaszokon minimálisra zsugorodott a költőtelepek kialakulásának kedvező feltételeket biztosító szakadópartok mennyisége. Magyarországon a gyurgyalag párok mindössze 20-25%-a költ folyómenti partfalakban, jelentős többségük elhagyott vagy jelenleg is működő homokbányák falaiban neveli utódait.
A partifecske legnagyobb telepeit még mindig a Felső-Tisza mentén találjuk, de akárcsak a gyurgyalag, e faj is kiválóan hasznosítja e célra a kisebb-nagyobb homoknyerőhelyeket, homokbányákat.
Egy új költőfal kihívásai
A lecsökkent folyómenti élőhelyek száma mellett tehát szerencsés, hogy új élőhelyeket is meg tudtak
hódítani, ugyanakkor ezen új élőhelyek számos veszélyt rejtenek magukban. A kisebb homoknyerő
helyek jellemzően emberi települések határában találhatók, így a zavarás káros hatásai nem
elhanyagolhatók.
A puszta emberi jelenlét mellett még nagyobb problémát jelent egy aktív homokbánya esetében az, hogy egyszerűen a fiókás fészekaljakkal együtt termelik le a homokfalakat.
Szintén probléma, hogy ezeket az anyagnyerő helyeket sokhelyütt illegális szemétlerakóként
hasznosítja a helyi lakosság egy része. Fontos tehát, hogy amennyiben ilyen eseteket tapasztalunk,
azt haladéktalanul jelezzük a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság számára, illetve, ha mód
van rá, akkor a terület gazdájával is érdemes felvenni a kapcsolatot, felhívni rá a figyelmét, hogy
fokozottan védett madarak költenek az adott területen.
A költőfal benövényesedése és kezelése
A már meglévő, de felhagyott homokfalak további költést akadályozó tényezője, sőt veszélyforrása is
lehet a falak benövényesedése. Az ilyen benövényesedett falakat már nem fogják használni a
madarak, ugyanis számukra elemi fontosságú, hogy adott legyen a kötő fal előtti szabad tér, ami
biztosítja a biztonságos be- és kirepülést.
Veszélyességét pedig nem más adja, minthogy egy részben benövényesedett, de még használt költőfal üregeihez jobban hozzáférhetnek az abból lakmározni kívánó ragadozók. Fontos tehát a falak növényektől való tisztán tartása.
Ugyanakkor e munkákat csak a vegetációs időszakon kívül szabad végezni, mert egyrészt zavarhatjuk a telepet még esetleg használó madarakat, másrészt a fal elé felnőtt cserjésben utódjaikat nevelő egyéb állatoknak is nagy kárt okozhatunk.
Azokon a helyeken pedig, ahol még látszanak az előző években készült költőüregek, ott nagyobb
eséllyel telepszenek meg újra a madarak.
Falak karbantartása és új költőhelyek létrehozása

Amennyiben a növénytakarót eltávolítottuk, vagy nem is volt, de a fal már részben beomlott, úgy azt
is érdemes rendbe szednünk, kialakítanunk a függőleges felületet. Ezzel egyrészt hívogatóbb jelleget
kölcsönzünk a madarak számára, másrészt az eltakarított rézsűvel megnehezítjük a már említett
ragadozók üregekhez való feljutását. Ha pedig minden munkát a nulláról kell kezdenünk, akkor sem kell annak elvégzésétől elrettennünk.
Nagyobb energiabefektetéssel ugyan, de kialakíthatjuk a megfelelő költőhelyeket a partifecske és a
gyurgyalag számára. Nincs más tennivalónk, mint megkeresni az arra alkalmas területet. Tekintve,
hogy e két faj számára csak a puhább anyagú talajok falai jöhetnek számításba, így ez némileg
korlátozza lehetőségeinket, de ahol megfelelő méretű homok vagy lösz területet találunk, nyugodt
szívvel belekezdhetünk a munkálatokba.
A cél egy függőleges, 10-15 méter széles és legalább másfél méter magas fal (költőfal) kialakítása. Ha munkagép is rendelkezésre áll, akkor viszonylag könnyű dolgunk van, de kézi erővel sem lehetetlen feladat, sőt, remek közösség építő lehetőség.
Egyszerű megoldás lehet egy arra alkalmas dombot kiválasztani, és abban egy kellően nagy árkot létrehozni az már fentebb említett paraméterekkel. Fontos, hogy ez esetben az árok legalább 2 méter széles legyen, és hogy rendelkezésére álljon a tér a berepülésre a madarak számára. Ha pedig kész vagyunk a munkákkal, és kész a fal, akkor az öklünkkel formáljunk költőüreg kezdeményeket a függőleges felületbe.
Ez megkönnyíti a madarak számára a falon való megkapaszkodást, és a munka megkezdését, illetve
vizuálisan vonzóvá teszi számukra azt.
A Mondolo Egyesülettel mi magunk is létrehoztunk egy évek óta aktív költőfalat Szeged határában.
Biztonsági és jogi szempontok
Akármilyen munkát is végezzünk, amennyiben nem saját területen tevékenykedünk, úgy
mindenképpen kérjünk engedély a terület tulajdonosától, illetve vegyük fel a kapcsolatot a
területileg illetékes nemzeti parkkal, és annak természetvédelmi őrével. Mindenek előtt ügyeljünk
a biztonságra!
A partifecskék költési sikerének elősegítése
Fontos megemlíteni, hogy a partifecskék esetében a megfelelő költőfalak mellett a hazai
költőállományok számára a költési siker segítése is feladat, mellyel a sok szélsőséges hatás okozta
masszív mortalitást tudjuk mérsékelni, illetve ellensúlyozni.
De mi is szükséges ehhez? Először is nagyon fontos, hogy megőrizzük vizes élőhelyeket, a nádasokat, kaszálóréteket. Ezek jelentik ugyanis a koratavaszi hideg időjárás során az egyetlen táplálkozási lehetőséget, de a fiókanevelés során, valamint a vonulásra való készülés idején is rettentően nagy jelentőséggel bírnak.
Táplálkozás és fiókanevelés tekintetében szintén meghatározóak a megfelelően gazdag, diverz mezőgazdasági területek. A monokultúrák nem biztosítják a megfelelő táplálékbázist. Ha tehát gazdálkodók, földtulajdonosok vagyunk, ezekre a lehetőségekre mindig érdemes odafigyelni.
Ember és természet konfliktusa: a gyurgyalag és a méhészet

A gyurgyalag esetében annak idönként előforduló házi méh fogyasztása okozhat ember-természet
konfliktust.
Ezt megtorolandó sajnos egyesek hajlamosak drasztikusabb lépésekre is elszánni magukat. Megtörtént már, hogy a költőüregek bejáratait a bent lévő fiókákkal együtt zárták el. Ilyenkor az utódok pusztulása szinte biztosan borítékolható.
Fontos leszögeznünk, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, így bármilyen ilyen jellegű beavatkozás törvénybe ütköző.A gyurgyalag alkalmi házi méh fogyasztása miatt célszerű a méhkaptárakat tehát úgy telepíteni, hogy a költőfal megfelelő távolságra essen tőlük.
E faj elsősorban nem házi méhekkel táplálkozik, ugyanakkor e megelőző tevékenységgel elkerülhető a kártétel, és fennmaradhat a békés együttélés.