Hazánkban három fecskefaj költ állandó jelleggel. A füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske. Rajtuk kívül még költőfajunk a sarlósfecske, ám dacára megjelenésbeli hasonlóságnak, ő nevével ellentétben nem fecskeféle, hanem a kolibrik rokona. Az elmúlt években megfigyelték egy negyedik fecskefaj, a vörhenyes fecske költését is.
Mindhárom fecskefajra jellemző, hogy jó és gyors repülők. Táplálékukat a levegőben vadászva szerzik, melyet elsősorban apró, repülő rovarok (pl. szúnyogok) képeznek. Fészkelésüket tekintve azonban a partifecske kivételt képez. Ő ugyanis nem sárból, a falra építi fészkét. Még ennél is érdekesebb helyet választ az utódgondozásra. A partifecske partfalakba vájt költőüregekben neveli fiókáit.
A füsti és a molnárfecske egykor sziklafalakon, barlangokban költött, ám az ember terjeszkedésével szép lassan az épített környezetet választották otthonukul. Így váltak lassacskán úgynevezett kultúrakövető, urbanizálódott fajokká.
Hazánkban szinte teljesen kultúrakövető lett. Főként városok, kisebb részt falvak költőmadara. Apró sárgombócokból rakott fészkét a falak homlokzatára építi, de költ még hidak gerendáira építkezve, sőt, előfordult már az is, hogy működő kompra tapasztotta sárfészkét.
A felnőtt madarak felsőteste feketés, ám a fehér farkcsíkja élesen elüt ettől. A fejtető, a dolmány és a váll kékes csillogású, míg alsó oldala fehér. Lábán, akárcsak ha egy fehér zokni lenne, fehéren tollas. A fiatalok hasonló színezetűek, ám hiányzik vagy kevésbé csillogó a kékes szín. Emellett begyük és torkuk színezetébe is keveredik némi barnás-fehér árnyalat. A felnőtt és a fiatal madarak farka is enyhén villás.
A molnárfecske kifejezetten szeret telepesen költeni, így ha csak néhány madár építkezik az adott épületre, általában akkor is egymás mellé teszik fészkeiket. Előfordul, hogy egy sorban már nincs hely az újabb építkezőknek. Ilyenkor nemes egyszerűséggel ráépítkeznek a már ott lévő fészkekre. Ekkor a fészkek a fallal már nem is, csupán a többi fészekkel érintkeznek.
A fészek szinte teljesen zárt, csupán egy pár centis bejárata van. Anyaga sár, és a füsti fecskével ellentétben csak nagyon kevés növényi rész tartalmat. A mindkét szülőmadár által épített fészek 8-18 nap alatt készül el, és közel ezerszer kell hozzá fordulniuk a madaraknak, míg elkészül. Néhány naponta „pihenőt tartanak” az építkezésben, vélhetőleg azért, hogy kössön a felhordott anyag.
Évente átlagosan kétszer költenek, de előfordul, hogy három alkalommal teszik. Május végén, június elején kezdik meg a kotlást az első fészekaljon, és július első felében a másodikon. A molnárfecske általában 4 tojást rak. A fiókák megközelítőleg két hét után bújnak ki a tojásból, majd még 20-21 napot tartózkodnak a fészekben a kirepülésig.
A molnárfecskék által épített fészkeket olykor más fajok is elfoglalják. Előfordul, hogy verebek költöznek be, ritkábban sarlósfecskék. Azonban arra is volt már példa, hogy kék cinege, illetve a Tisza hirtelen áradása miatt eredeti költőhelyéről kiszorult partifecskék is választották már.
Zsákmányát inkább magasabban, mint alacsonyan keresi. Röpte során néhány verdeső szárnycsapást követően hosszan vitorlázik.
Vonuló madár, a telet Afrikában, a Szaharán túl tölti. Vonulása során az éjszakát fán tölti csapatosan.
Napjainkra a nagyobb városok belterületeiről már kiszorult, mára inkább falvak madara. Rokonával ellentétben nem a homlokzaton, sokkal inkább az épületek belsejében találjuk meg fészkét. Kifejezetten kedveli az ólakat, istállókat, de fészkek épülhetnek szerelőcsarnokokban, kapualjakba és hidakon is. A haszonállatok közelségét is előnyben részesíti, mert azok környezetében sok a táplálékául szolgáló repülő rovar.
A füsti fecske felső oldala fémesen csillogó fekete, míg alul fehér vagy fehéres krémszínű. Szárnyai kifejezetten hegyesek, farka pedig hosszú, és a két vékony szélső faroktollnak köszönhetően sokkal mélyebben villás, mint a molnárfecskének. A leghosszabb faroktollai az öreg hímeknek van. Torka és homloka sötétvörös, a mellén pedig széles, kékesfeketés szalag húzódik. A fiatalok halványabb, tompább színezetűek. Torkuk és homlokuk sem vörös, inkább sárgásfehér, és faroktollaik sem olyan hosszúak.
Fészküket a szülőmadarak közösen építik sárból, és 5-8 nap alatt készülnek el vele. A molnárfecskétől eltérően a sárba növényi részeket is vegyítenek. Ez, akárcsak a vályogtégla esetében, a szilárdítást szolgálja. Fészke nem csak anyagválasztásában, de felépítésében is eltér a molnárfecskéétől, ugyanis felül végig nyitott.
Átlagosan 4-5 tojást raknak, melyekből a fiókák két hét múltán kelnek ki, majd még három hetet töltenek a fészekben kirepülés előtt. Előfordul, hogy fészkét házi rozsdafarkú foglalja el, de az is megtörtént már, hogy épp ellenkezőleg, a fecskék költöttek a rozsdafarkúak fészkében. Gyakran építi fészkét felfelé ívelő lámpaburába, ilyenkor még az is megesik, hogy sarat nem is használ, csupán a burát béleli ki. Ritkán szürke légykapó is költhet füsti fecske fészkében, sőt azt is megfigyelték, hogy a füsti fecskével folytatott néhány napos harc után molnárfecske vette birtokba azt. A pár nélküli hímek megölhetik már párba állt tojók fiókáit, hogy így kényszerítsék újabb párzásra.
Zsákmányát a levegőben, gyakran egész alacsonyan a föld vagy a víz színe felett keresi.
Kifejezetten gyors madár. Röpte erőteljes, rövid szárnycsapások jellemzik. Hosszú távú vonuló. A telet szintén a Szaharán túli Afrikában tölti. Vonulása során nádasokban, csapatosan éjszakázik.
A rajzok Kókay Szabolcs (Magyar Madártani Egyesület) munkái!
Az elmúlt évtizedekben a fecskefélék állománya igen jelentősen, csak a legutóbbi 10 év során is 50%-kal csökkent. Ez számos okra vezethető vissza.
Amikor a fecskék visszaérkeznek hozzánk vonulásukból, sajnos a klímaváltozásnak köszönhetően igen száraz időszakkal szembesülnek. Csapadék híján a sárgyűjtőhelyek sem alakulnak ki. Ha pedig nincs sár, akkor nincs fészek sem. Az is probléma továbbá, hogy a városok, falvak tereit egyre nagyobb mértékben burkolják. Így hiába esne az eső, sajnos sár a szabad földfelület hiányában nem tud képződni.
Ezt követően nagy esőzések jöhetnek, amikkel együtt jár az éhezés, hiszen szakadó esőben nem tudnak repülő rovarokra vadászni. Ugyancsak negatív hatást gyakorol a költési sikerre a kritikus időszakban végzett nem szelektív szúnyogírtás. Sajnos a szúnyogok ellen is használt rovarölőszerek annyira nem válogatnak, hogy minden ezer elpusztított rovar közül csupán egy szúnyog.
Sajnos az emberi mentalitásban is megváltozott valami, és nem a jó irányba. Míg régen a háznál költő fecskét kifejezetten örömmel fogadták, ma sajnos nem ritka, hogy leverik annak fészkét. A mezőgazdaság átalakulása, az állattenyésztés összeomlása, a rovarirtószerek túlzott használata is mind-mind egy-egy negatív hatás.
Amikor pedig a madarak útnak indulnak telelőterületük felé, át kell kelniük nem csak a Földközi-tengeren, de a Szaharán is. Ez a hatalmas sivatag nem pusztán homok, de a nem megfelelő tájhasználat, a túllegeltetés sajnos azt a kevés növényzetet is eltünteti, ami e területet egyébként jellemzi.
A vonulás során még egy veszély leselkedik a fecskékre, és ez nem más, mint az orvvadászat. A Mediterrán térségben, a Közel-Keleten és Afrika bizonyos területein sajnos sok helyütt száz és ezer számra lövik a védett madarakat.
Látható tehát, hogy a fecskék megfogyatkozása egyértelműen a káros emberi hatásokra vezethető vissza. Olyan hatásokra is, melyek ellen egyedül nehéz fellépni. Azonban még mi is tehetünk a fecskefélék védelmében. Olvass tovább a következő lapon!
Néhány igen egyszerű megoldással kedvezhetünk a fecskéknek. Segítsünk nekik, hogy újra fiókák csipogjanak az ereszek alatt!
Kihelyezhetünk például mesterséges fecskefészkeket. Növeli a fészkek foglalási esélyét, ha egy helyre nem csak egy fészket teszünk ki, hanem egymás mellé többet. A telepesen előszeretettel költő molnárfecske szívesebben foglal olyan műfészket, melynek szomszédságában még jó pár ilyen alkalmatosság található.
Az aszályos tavaszok során sárgyűjtőhelyeket hozhatunk létre. Nincs más dolgunk, mint kertünk, udvarunk egy pontján alaposan belocsolni a nyílt földfelületet április elejétől, majd a másodköltésekre is gondolva az aszályos nyarak során végig nedvesen tartani azt. Az erkélyünkön ugyanezt reprodukálhatjuk egy nagyobb cserépalátét használatával.
Részletes leírást és képeket találsz „Sárgyűjtőhely készítése” bejegyzésünkben!
Ha pedig zavar a madarak hullatéka általi piszkítás, akkor egyszerűen szereljünk fel alá egy fecskepelenkát! Ez nem más, mint a fészek alá 10 centiméterrel felhelyezett vízszintes deszkalap, amely felfogja a fecskék ürülékét. Kevesebb takarítás, boldogabb lakók és gondtalan fecskék!