Bár gyakran emlegetik Szegedet a napfény városának – volt olyan év, amikor a 2600-at is meghaladta a napsütéses órák száma -, mégsem e földöntúli energia, hanem a föld alatti nyersanyagok bányászata adja a város és térsége legfontosabb földrajzi-földtani erőforrását.
Legnagyobb az Európai Unióban
Ez az erőforrás pedig olyannyira jelentős, hogy napjainkra Szegeden épült ki az Európai Unió legnagyobb geotermikus távfűtési rendszere (érdemes ezt a térképes oldalt is megnézni!), 11 termálvíz termelő és 22 visszasajtoló kút, összesen 9+2 fűtési körön látja el Szeged lakosságának jelentős részét termálvízből származó hőenergiával.
2025 és 2027 között pedig az eddigieknél is fejlettebbé válik a rendszer: A Geo Hőterm Kft. közel 913 millió forintos beruházásával, melyből 776 millió forint a Svájci Alap támogatása, a kitermelt termálvízzel együtt felszínre kerülő gázok is – elsősorban metán – hasznosításra kerülnek, ezzel nemcsak plusz energiához jut a város, hanem zöldebbé és még környezetkímélőbbé válik a távfűtés.
Egyesületünk hat részes podcast sorozatban és kapcsolódó bejegyzésekben mutatja be mélységekbe menően a geotermikus energia hasznosításának témakörét.
Geotermikus energia – Miért pont itt?
Szeged a Pannon-medence vastag üledékkel fedett területén fekszik, melyet az egykori Pannon-tó, illetve az abba ömlő folyók által szállított üledékek töltöttek fel, hidrogeológiai (a felszín alatti vizek vizsgálatával foglalkozó tudomány) szempontból a medencében megtalálható felsőpannon korú homokkő kiemelten fontos, hiszen nagy mennyiségű termálvíz raktározódik benne – ezt tudjuk fenntartható módon felhasználni fűtési és egyéb célokra.
Érdemes megjegyezni, hogy ennek a rétegnek a felső része jelenti ivóvízbázisunkat is. Kora a késő-miocén, kora-pliocén korszakra tehető, azaz hozzávetőlegesen 4-9 millió éves képződmény. Ezen homokkő réteg mélysége és vastagsága változó, mivel nem egységes térszínen és körülmények között rakódott le, a Dél-Alföldön kb. 2000 méteres mélységig található meg, kiterjedése a Szeged környéki néhány száz méteres vastagságtól közel 2000 méterig is terjedhet (pl. Makói-árok). Szerkezetét tekintve nem egységes, a vízadó homokkő rétegeket vízzáró agyag és márga lencsék, rétegek szakaszolják.
A Dél-Alföld geológiai értelemben rendkívül jól megkutatott területe az országnak, idén éppen hatvan éve, hogy elkezdődött a Szeged melletti Algyőn a szénhidrogén termelés. Ez a régió egy alaposan feltérképezett rezervoár (tároló), azaz egy olyan föld alatti kőzettest, amely porózus, áteresztő, továbbá tároló kapacitással is bír, tehát a szemcsék között van elég hely, hogy víz, olaj, vagy gáz molekulák elférjenek, mozoghassanak, és kitermelhetővé is váljanak.
Elsődlegesen a földgáz és kőolaj kitermelése volt, és van a mai napig is, a fókuszban, de egyrészt a szénhidrogén bányászattal együtt járó növekvő vízhányad, amely napjainkban 95-98%-os is lehet (azaz a szénhidrogén aránya a szénhidrogén kutakban 2-5%), másrészt a termálvíz hasznosítás javuló technikai feltételei a geotermikus energia felhasználását egyre inkább az előtérbe helyezi.
Kiemelkedően magas Szeged környékén
Ahhoz, hogy egy helyen gazdaságos és fenntartható legyen a geotermikus energia hasznosítása, önmagában nem elég, hogy van egy jól körülhatárolt vízadó kőzettest, ugyanis nem mindegy, hogy a mélységgel hogyan növekszik a hőmérséklet. Szeged környékén, mivel itt a földkéreg vékonyabb, a geotermikus gradiens – azaz a földkéreg hőmérsékletének mélység szerinti emelkedési üteme – kiemelkedően magas, ami hozzájárul a térség geotermikus potenciáljához. 1000 méterenként ez kb. 45-55 °C emelkedést jelent.
Mivel Szeged az ország egyik legmélyebb területe, ez szintén kedvező adottságnak számít a vízkivétel szempontjából, hiszen a magaslatokról, mint például a Duna-Tisza-közi Hátság, beszivárgó víz ezeken a mélyebb térszíneken felfelé áramlik (közlekedő edények). A felszíni vizek mozgását követi a mélyben lévő vízmozgás is. És nem mellesleg az is szükséges, és Szeged esetében ez is adott, hogy legyen egy fogyasztó helyben, lehetőség szerint egy, vagy több távhő rendszerrel, amely ezt a forrást képest fogadni és felhasználni.
Termálvíz, mint megújuló energiaforrás
A fentiekből következik, hogy Szegeden érdemes volt kiépíteni a geotermikus fűtési rendszert. Már az 1950–60-as években, a szénhidrogén kutatással egy időben víznyerés céljából is végeztek mélyfúrásokat, ekkor derült fény arra, hogy komoly termálvíz potenciállal rendelkezik a város.
Az 1970-es évektől kezdve már több uszodát is termálvízzel üzemeltettek Szegeden. A 2010-es években kiépült Szeged első két, ún. kaszkád típusú rendszere, mely során a kinyert termálvizet több lépcsőben, eltérő hőmérsékleti szinteken használják fel. Ezeket követte további kilenc fűtőkör kiépítése a termelő és visszasajtoló kutakkal.
Geotermia podcast a Mondolo Egyesülettől
Hogyan működik a távfűtés Szegeden, és ehhez milyen arányban járul hozzá a geotermikus energia? Mi az a gázszeparátor, egyáltalán miért szükséges a metánt semlegesíteni? Milyen az ivóvizünk Szegeden, milyen elemeket, ásványi sókat tartalmaz termálvíz? Ezeket ki is tudjuk bányászni? Meddig tart a készlet, elfogyhat a meleg víz? Mennyi vizet hoznak fel a kutak? Miért kell visszasajtolni? Milyen kockázatokat rejt egy ilyen beruházás?
Hónapról-hónapra fél éven keresztül a szakterületükön elismert szakemberekkel, egyetemi tanárokkal járjuk körbe a témát, kitérve arra, hogy miért is van akkora jelentősége, hogy a termálvíz-felhasználással egyben a feljövő gázok szeparálása is megtörténik majd. A podcast beszélgetések során a mélybe fúrunk, hogy ismereteket szerezzünk a talpunk alatt kiteljesedő világról, ezáltal megérthetjük, hogy miért működik Szegeden az, ami a legtöbb helyen nem, szó lesz talányos mérnöki megoldásokról, és arról is, hogy hol tart ma a bányászat és meddig lehet elég a nyersanyag.
Nem felejtjük el a kockázatokat és következményeket sem, valamint az égre is feltekintünk azon gondolkodva, hogy vajon meddig szennyezhetjük a levegőt komolyabb következmények nélkül, ha az utókornak egy élhető Földet szeretnénk hátrahagyni.
Tartsanak, tartsatok velünk a korokon, érdekes földtani képződményeken, technológiai vívmányokon átívelő hat részes sorozatunkat meghallgatva:
1. rész: Geotermia Szegeden – Távfűtés, fenntarthatóság, kulcsfontosságú gázszeparátor technológia
Dr. Bozsó Gáborral, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan fejlődik a város távfűtési rendszere, hogyan válik általa fenntarthatóbbá a város, milyen beruházások segítenék a további fejlődést, és hogy a lakosok hogyan tudják ezt a folyamatot segíteni. Szó lesz a jelen projekt szempontjából kulcsfontosságú gázszeparátor technológiáról is, és hogy miért annyira fontos a jövőnk szempontjából. https://open.spotify.com/episode/3PPJqA4XucOFisCkJxfXjn,
2. rész: Geotermia Szegeden – Felszín alatti vízkincs, termálvíz és metán a Dél-Alföldön
Elfogyhat-e a termálvíz? Dr. Szanyi János hidrogeológussal, a Szegedi Tudományegyetem oktatójával beszélgettünk a Dél-Alföld felszíne alatti vízkincsről, porozitásról, mélységi vízáramlásról, a vízkitermelés és visszasajtolás nehézségeiről. Van-e kapcsolat az ivóvíz és termálvíz bázisa között? Elfogyhat-e a termálvíz? Az algyői szénhidrogéntelep mennyire hat a szegedi termálvízre? És mi a helyzet a metánnal? Lehet-e bányászni a termálvízből kritikus elemeket? Segítheti-e a termálvíz kitermelése a Dél-Alföld felszíni vízhiányát? Mindez kiderül a Megmondolo Podcast 17. adásából:
https://open.spotify.com/episode/5Y0kpU1WLfmFax5CRq8lYq
3. rész: Geotermia Szegeden – Városklíma, légszennyezés, klímaváltozás
Dr. Gál Tamással, a Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudomány Tanszék vezetőjével beszélgettünk a Dél-Alföld éghajlatáról, a hőmérséklet és csapadék változásáról, Szeged városklímájáról, a légszennyezettségről, továbbá azokról a tényezőkről, amelyek Szeged és környéke levegőminőségét befolyásolják.
Mekkora a csapadékhiány a talajban a Dél-Alföldön? Hogyan hat a szén-dioxid és a metán a légkörre, és mi az, ami még ezeknél is jobban melegíti a légkört? Mi az a városi hősziget és mikor érezhető leginkább? Hogy érdemes parkosítani a városban, hogy működjön a cirkuláció a levegőben?
Mindez kiderül a Megmondolo Podcast 18. adásából:Radvánszki János
Mondolo Egyesület
Az urbanology.hu a Mondolo Egyesület környezeti nevelés projektje óriás falfestményekkel és online ismeretterjesztő anyagokkal