A beporzás, más néven a pollináció, a virágos növények szaporodásának az a mozzanata, melynek során a hímivarsejteket tartalmazó pollenszemek a női ivarú virágok bibéjére kerülnek. E folyamat lehetővé teszi a megtermékenyítést, ezáltal a magok fejlődését és a növények szaporodását.

A pollen bibére jutásának több útja is van. Történhet szél által, a víz segítségével, de a legelterjedtebb, amikor a pollenszemeket valamilyen állat juttatja célba. A beporzást legnagyobb arányban a rovarok, azon belül is a méhek végzik.

A méheknek szó szerint virágról-virágra kell szállniuk, hogy maguk, illetve az utódaik számára eleséget gyűjthessenek, aminek következében egyúttal be is porozzák a látogatott virágokat. Így jól jár a növény, és jól jár a méh is.

A mai virágos növényfajok mintegy 87%-a rovarbeporzású, míg a termesztett növényeink 85%-ának van szüksége a rovarok segítségére a szaporodásban. Végső soron a teljes mezőgazdasági termelés igen jelentős része nyugszik a beporzó fajok vállán.

Eltűnésükkel elveszítenénk azon növényeinket is, melyek terményt, zöldséget, gyümölcsöt teremnek. Lemondhatnánk a gyógy- és fűszernövényekről, sőt egyes fásszárúak hiányával a faanyagról, valamint a kakaóról és a kávéról is. Olvass tovább, számos izgalmas bejezéssel várunk a méhekről és beporzókról: https://urbanology.hu/tag/beporzok/

Korunkban láthatatlanul, ám annál nagyobb hatással bontakozik ki egy lehetséges ökológiai katasztrófa, a pollinációs krízis, mely a vadon élő növényfajok populációinak, és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet.

A háttérben bizonyos kártevők (pl. atkák), betegségek, vegyszerek szakszerűtlen használata, táplálékhiány és nem megfelelő méhészeti eljárások állhatnak.

E jelenség helyi méhpusztulást és globális csökkenést jelent a beporzó rovarok számában, valamint életképességében. Tehát nem csak és kizárólag a háziméhet érinti, de ott, ahol alapvetően e fajra építik a gazdasági növények beporzását, komoly veszélyt jelent.

Ezért nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a problémára, beszéljük róla, és megismerjük a gyakorlati megoldási lehetőségeket:

Városlakóként, kerttulajdonosként már azzal is hozzájárulhatunk e páratlan fajcsoport támogatásához, hogy nem (csak) angolgyepet tartunk, vagyis nem nyírjuk folyamatosan tarra a gyepet. Fontos a szakaszos fűnyírás, mellyel elérhetjük, hogy mindig legyen a rovaroknak táplálkozó és búvóhelye.

Emellett a közösségi parkok, zöldfelületek esetében is érdemes évelőágyásokat, méhlegelőket, rovarhoteleket kialakítani.

Méhlegelők és otthoni kialakításuk

Alakíts ki otthon méhlegelőt 5 lépésben – legyen szó az erkélyről, az udvar egy zugáról vagy az előkertről – mellyel megkönnyíted a beporzók életét, és egyúttal éllettelivé teszed a saját környezeted is:

• Törjük fel az átalakításra szánt földterületet ásóval vagy ásóvillával
• Tisztítsuk meg a földet gereblyével a növényi maradványoktól
• Öntözzük meg a meglazított földet, majd szórjuk a felszínére a keveréket, ügyelve rá, hogy egyenletesen kerüljenek a földre a magok
• Hengerrel, kapafejjel de akár taposva is, nyomjuk bele a magokat a vetésbe
• Még egyszer locsoljuk meg alaposan

Képekkel illusztrált útmutatónkat és a karbantartási infókat a következő linkre kattintva olvashatod el: https://urbanology.hu/otthoni-mehlegelo-kialakitasa-5-lepesben

Rovarhotelek és otthoni kialakításuk

A rovar-vagy méhecskehotelek mesterségesen létrehozott beporzóbarát eszközök, melyben e fajok elsősorban búvó- és peterakóhelyre találhatnak. Mesterségesek ugyan, de a magányos méhek és darazsak ugyanúgy szívesen választják peterakásra, mint annak idején választották a nádtetőt, vályogfalat, vagy természetes környezetükben a laza partfalakat.

Könnyen készíthetünk ilyet otthon is, legyen szó nagyon egyszerű vagy akár bonyolultabb építményről:

Kihelyezhetjük a kertben, de akár a mezőgazdasági területeken is, sőt, még az erkélyünkön is helyet kaphatnak egy balkonládányi méhlegelő társaságában.

Mivel ezeket a beporzóbarát eszközöket a magányos méhek és darazsak fogják látogatni, így nem kell tartanunk attól, hogy esetleg megcsípnek minket, hisz e fajok egyáltalán nem támadékonyak, sőt, kifejezetten békés természetűek.

Ebből adódóan az iskolák, óvodák udvarain is megvan a helyük, hiszen remekül bevonhatók a kis beporzók megfigyelésével, tanulmányozásával a környezeti nevelésbe is.

Ha méhkaptárra lelünk a környezetünkben, ne bántsuk a méheket! Hívjunk méhészt, aki befogja és ingyen elszállítja a rajt egy olyan helyre, ahol szorgos (és közelről bizony hangos) jelenlétükkel nem zavarják a lakókat.

Országos Magyar Méhészeti Egyesület: http://www.omme.hu/

A Mondolo Egyeület “Beporzó Hadművelet” programja keretében létesített méhecskehotelekben csak magányos méhek megjelenésére számítunk.  Ezek a fajok nem alkotnak társadalmat, így a kaptárak építésétől és rajzástól sem kell tartanunk a környékükön.

A szegedi Vág utcai fűtőművön óriás falfestménnyel hívjuk fel a figyelmet a beporzók fontosságára és megfogyatkozásuk veszélyeire.

A Syngenta Magyarország és a Szegedi Távfűtő Kft. támogatásával megvalósuló projekt keretében városszerte 10 helyszínen létesült vadvirágos méhlegelő és 6 helyszínre került méhecskehotel 2021 tavaszán.

A városi biodiverzitást is növelni hivatott gyakorlati megoldásá megoldások mellett QR kódokkal ellátott információs táblákkal szereltük fel a helyszíneket, hogy kicsik és nagyok egyaránt megismerkedhessenek a városi környezetben is létfontosságú beporzókkal.

A projekt helyszínei: https://urbanology.hu/terkep/