A denevérekkel kapcsolatos nézetek kultúrákként eltérőek. Európában gyakran negatívan tekintenek rájuk, míg például Kínában a boldogság és az öröm szimbólumaként tartják őket számon. A Szegedi Távfűtő Zrt. és a Mondolo Egyesület projektje keretében készült óriás falfestmény a denevérek hasznára és fontosságára hívja fel a figyelmet, emellett gyakorlati megoldásokat is felvonultat segítésükre.

Részletes bejegyzésünk denevérekről, fajtáikról és minden létező tudnivalójukról.

A denevérek rendkívül hasznos állatok, például számos hazai faj jeleskedik a szúnyogpusztításban. Világszerte több mint 1300 fajuk létezik, ám a trópusokon a legfajgazdagabbak. A denevérek rendje két alrendre osztható: a nagy- és a kisdenevérekére. Elterjedtségük szinte globális, a sarkvidékeket és a mélysivatagokat kivéve lényegében mindenhol megtalálhatók.

A denevérek evolúciós története hosszú időre nyúlik vissza. Őseik eredetileg valószínűleg fára mászó, rovarerő emlősök voltak, majd az idők során fejlődött ki a repülés képessége. egyetlen repülő emlőscsoportként testfelépítésük a repülésre optimalizált.

A tájékozódásuk egyedi: ultrahangot használnak a környezetük érzékelésére, mely hatékonyabb, mint az emberi látás. Táplálkozásuk szempontjából igen változatosak: fajaik rovarokat, növényeket, gyümölcsöket, kisebb gerinceseket és vért is fogyasztanak.

A mérsékelt égövi fajok esetében a vonulás is tetten érhető. Bizonyos fajok nagy távolságokat tesznek meg évszakonként. A hazai denevérfajok téli álmot alszanak, mely során jelentősen lelassul az anyagcseréjük és testhőmérsékletük. Ilyenkor még véletlenül se zargassuk őket, hiszen ez az életükbe kerülhet.

Szaporodásuk terén is érdekes jelenségek figyelhetőek meg. Sok faj esetében a párzás ősszel történik,
de a megtermékenyülés csak tavasszal következik be. A nappali pihenőhelyek változatosak lehetnek:
odúk, barlangok, sziklarepedések vagy emberi építmények: padlások, felhagyott bányák, épületek,
szigetelések repedései.

Négy fő tényező járul hozzá a denevérek számának csökkenéséhez: élőhelyek átalakulása, fényszennyezés, vegyszeres rovarirtás, és a klímaváltozás.

Élőhelyek átalakulása: Az urbanizáció, az erdőirtás és az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok következtében a denevérek természetes élőhelyei, mint az erdők, barlangok és odúk egyre inkább csökkennek vagy minőségileg romlanak. A fák kivágása, a barlangokhoz való hozzáférés korlátozása, és a természetes táplálékforrások csökkenése mind hozzájárulnak a denevérek populációinak csökkenéséhez.

Fényszennyezés: A mesterséges világítás, különösen a városi területeken, zavarja a denevérek éjszakai tájékozódását és vadászati szokásait. A fényszennyezés befolyásolja az állatok éjszakai aktivitását, táplálkozási és vándorlási mintáit, valamint a párzási viselkedését is.

Vegyszeres rovarirtás: A mezőgazdaságban és más területeken használt rovarirtó szerek csökkentik a denevérek fő táplálékforrását, a rovarokat. Emellett ezek a vegyszerek közvetlenül is károsíthatják a denevéreket, amennyiben az állatok mérgezett rovarokat fogyasztanak.

Klímaváltozás: A klímaváltozás hatása a denevérek élőhelyére és táplálékforrásaira is kiterjed. Az időjárási minták változása, a szélsőséges hőmérsékletek és a csapadékminták megváltozása mind befolyásolják a denevérek életciklusát, beleértve a táplálkozást, a vándorlást és a szaporodást.

A denevérek védelme kiemelkedően fontos. A hazai fajok ugyanis jelentős rovarfogyasztók, s e tulajdonságukkal segítik az ökoszisztémák egyensúlyának fenntartását és a mezőgazdasági kártevők természetes szabályozását. Táplálkozási szokásaik révén a rovarpopulációk szabályozásával csökkentik a terjesztett betegségek és a mezőgazdasági károk kockázatát. Emellett bizonyos denevérfajok a beporzásban és a magok terjesztésében is részt vesznek, így fontos szerepet játszanak
a biodiverzitás megőrzésében.

A denevérek védelme érdekében fontos megóvni természetes élőhelyeiket, az öregerdőket és a barlangokat. A denevérekkel való együttélésünk során tanuljunk meg megbarátkozni hasznos jelenlétükkel! Különösen a házak padlásán, a repedésekben, a szigetelésben pihenő egyedekkel szemben igyekezzünk türelemmel viseltetni.

Ha egy denevér a szobába téved, ne pánikoljunk: Nyissuk ki az ablakokat, hogy saját maga találjon ki, vagy óvatosan, kesztyűben megfogva helyezzük dobozba, és várjuk meg az estét az elengedéséhez. Ne dobjuk őket a levegőbe!

Sérült denevérek esetén értesítsük a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot vagy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet!

Nagy segítség a denevérodúk készítése is. Ehhez 2,5 cm vastag deszkát használjunk, a bejárati nyílás legyen 2,5-3 cm széles és az odú alján helyezkedjen el. Az odú hátsó falát lefelé hosszabbítsuk meg, létrafokokkal ellátva, hogy a denevérek könnyen bemásszanak. Az illesztések legyenek pontosak, hogy fény és huzat ne zavarja az állatokat. A külső felületet sötét színű anyaggal kezeljük, a belsőt karcoljuk meg, a kapaszkodást segítendő. Az odút legalább 3 méter magasságban helyezzük el úgy, hogy ne érje közvetlen mesterséges fény. 

Ha bajba jutott denevért találsz, a következő helyi szervezeteket keresd:
– Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mme.hu
– Helyi vagy közeli nemzeti park
– Helyi vagy közeli állatkert