Denevérek

barna hosszúfülű denevér

A denevérekkel kapcsolatos nézetek kultúránként eltérőek. Európában gyakran negatívan tekintenek rájuk, míg például Kínában a boldogság és az öröm szimbólumainak tartják őket. A Szegedi Távfűtő Zrt. és a Mondolo Egyesület projektje keretében készült óriás falfestmény a denevérek hasznára és fontosságára hívja fel a figyelmet, emellett gyakorlati megodásokat is felvonultat segítésükre.

Részletes bejegyzésünk denevérekről, fajtáikról és minden létező tudnivalójukról.

A denevérek rendkívül hasznos állatok, főképp a szúnyogpusztításban. Több mint 1300 fajuk létezik, melyek a trópusokon a legfajgazdagabbak. Rendszertanuk két alrendre osztható: a nagy- és a kisdenevérekére. Elterjedtségük szinte globális, kivéve a sarkvidékeket és a mélysivatagokat.

A denevérek evolúciós története hosszú időre nyúlik vissza. Eredetileg valószínűleg fára mászó, rovarerő emlősök voltak, majd az idők során kifejlesztették a repülés képességét. Testfelépítésük a repülésre optimalizált, például a szívük és tüdejük nagy teljesítményre képes.

A tájékozódásuk egyedi: ultrahangot használnak a környezetük érzékelésére, mely hatékonyabb, mint az emberi látás. Táplálkozásuk szempontjából igen változatosak: rovarokat, növényeket, gyümölcsöket, kisebb gerinceseket és vért is fogyasztanak.

Vonulási szokásaik is megfigyelhetőek, bizonyos fajok nagy távolságokat tesznek meg évszakonként. Télen a denevérek többsége téli álmot alszik, mely során jelentősen lelassul az anyagcseréjük és testhőmérsékletük. Ilyenkor még véletlenül se zargassuk őket, hiszen ez az életükbe kerülhet.

Szaporodásuk terén is érdekes jelenségek figyelhetőek meg. Sok faj esetében a párzás ősszel történik, de a megtermékenyítés csak tavasszal következik be. A nappali pihenőhelyek változatosak lehetnek: odúk, barlangok, sziklarepedések vagy emberi építmények: Padlások, felhagyott bányák; épületek, szigetelések repedései.

Négy fő tényező járul hozzá a denevérek számának csökkenéséhez: élőhelyek átalakulása, fényszennyezés, vegyszeres rovarirtás, és a klímaváltozás.

Élőhelyek átalakulása: Az urbanizáció, az erdőirtás és az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok következtében a denevérek természetes élőhelyei, mint az erdők, barlangok és odúk egyre inkább csökkennek vagy minőségileg romlanak. A fák kivágása, a barlangokhoz való hozzáférés korlátozása, és a természetes táplálékforrások csökkenése mind hozzájárulnak a denevérek populációjának csökkenéséhez.

Fényszennyezés: A mesterséges világítás, különösen a városi területeken, zavarja a denevérek éjszakai tájékozódását és vadászati szokásait. A fényszennyezés befolyásolja az állatok éjszakai aktivitását, táplálkozási és vándorlási mintáit, valamint a párzási viselkedését is.

Vegyszeres rovarirtás: A mezőgazdaságban és más területeken használt rovarirtó szerek csökkentik a denevérek fő táplálékforrását, a rovarokat. Emellett ezek a vegyszerek közvetlenül is károsíthatják a denevéreket, ha az állatok mérgezett rovarokat fogyasztanak.

Klímaváltozás: A klímaváltozás hatása a denevérek élőhelyére és táplálékforrásaira is kiterjed. Az időjárási minták változása, a szélsőséges hőmérsékletek és a csapadékminták megváltozása mind befolyásolják a denevérek életciklusát, beleértve a táplálkozást, a vándorlást, és a szaporodást.

Nagyon fontos a denevérek védelme, mert ezek az állatok fontos rovarirtók, segítve ezzel az ökoszisztémák egyensúlyának fenntartását és a mezőgazdasági kártevők természetes szabályozását. Táplálkozási szokásaik révén a denevérek hozzájárulnak a rovarpopulációk szabályozásához, csökkentve ezzel az azok által terjesztett betegségek és a mezőgazdasági károk kockázatát. Emellett a denevérek a beporzásban és a magok terjesztésében is részt vesznek, így fontos szerepet játszanak a növényzet fenntartásában és a biodiverzitás megőrzésében.

A denevérek védelme érdekében fontos megóvni természetes élőhelyeiket, az öregerdőket és a barlangokat. A denevérekkel való együttélésünk során tanuljunk meg megbarátkozni hasznos jelenlétükkel, különösen a házak padlásán, a repedésekben, a szigetelésben pihenő egyedekkel.

Ha egy denevér a szobába téved ne pánikoljunk: Nyissuk ki az ablakokat, hogy saját maga találjon ki, vagy óvatosan, kesztyűben megfogva helyezzük dobozba, és várjuk meg az estét az elengedéséhez. Ne dobjuk őket a levegőbe!

Sérült denevérek esetén értesítsük a az illetékes nemzeti park igazgatóságot vagy a Madártani Egyesületet.

Nagy segítség a denevérodúk készítése is. Ehhez 2,5 cm vastag deszkát használjunk, a bejárati nyílás legyen 2,5-3 cm széles és az odú alján helyezkedjen el. Az odú hátsó falát lefelé hosszabbítsuk meg, létrafokokkal ellátva, hogy a denevérek könnyen bemásszanak. Az illesztések legyenek pontosak, hogy fény és huzat ne zavarja az állatokat. A külső felületet sötét színű anyaggal kezeljük, a belsőt karcoljuk meg, a kapaszkodást segítendő. Az odút legalább 3 méter magasságban helyezzük el úgy, hogy ne érje közvetlen mesterséges fény. 

 

A szegedi “denevéres” Fűtőmű festményeiről és gyakorlati megoldásairól bővebben ide kattintva olvashatsz.